- Hát először cretoxyrhina, aztán meg pliosaurus!"
Naná, hiszen a dinómánia még mindig tombol nálunk :-). Szerencsére sikerült meggyőzni ZZ-t, hogy egy farsangi bálra egy jelmez is elegendő lesz, így néhány egyeztetés után kihirdette a végső választottját, ami a cretoxyrhina lett (ami azért megkönnyebbülés, mert egy őscápát még mindig egyszerűbb előállítani, mint a tenger t-rex-ét :-).
Kutakodtam egy sort a neten cápa jelmezek között, találtam is ötleteket szép számmal, csakhogy az oviból jött egy kiegészítő információ: a gyerekek a farsang teljes napját a jelmezekben fogják tölteni, így csak olyan megoldás jöhet szóba, ami nem akadályozza a kicsiket és kényelmes.
Ez egyrészt tök jó, mert nem csak egy órácskát játszhatnak a jelmezeikben; másrészt viszont nehézség, mert azért egy őscápa jelmez, uszonyokkal megpakolva nem feltétlenül kényelmes. Így a merevített farok-, hát- és mellúszóktól érzékeny búcsút vettem és próbáltam valami megfelelő alternatívát kitalálni.
De először is beszereztem az alapanyagokat:
- kék hosszú ujjú póló a szekrényből;
- kék kapucni (a helyi gyerekruha boltból sikerült szerezni egy olyan kockás inget, aminek levehető kék kapucnija volt, az ing pedig tökéletes lesz tavaszra);
- egy sötétkék polár fürdőköpeny gyerkőc méretben (egy turiban bukkantam rá a tökéletes állapotú példányra, ami roppant boldoggá tett egyrészt az ára miatt, másrészt mert a polár anyagot nem kell szegni; a többi előnye pedig - miszerint gyakorlatilag őscápa alapanyagnak teremtették - menet közben derült ki);
- az anyagdarabkáim közül pedig natúr filc és fehér pólóanyag.
- kék hosszú ujjú póló a szekrényből;
- kék kapucni (a helyi gyerekruha boltból sikerült szerezni egy olyan kockás inget, aminek levehető kék kapucnija volt, az ing pedig tökéletes lesz tavaszra);
- egy sötétkék polár fürdőköpeny gyerkőc méretben (egy turiban bukkantam rá a tökéletes állapotú példányra, ami roppant boldoggá tett egyrészt az ára miatt, másrészt mert a polár anyagot nem kell szegni; a többi előnye pedig - miszerint gyakorlatilag őscápa alapanyagnak teremtették - menet közben derült ki);
- az anyagdarabkáim közül pedig natúr filc és fehér pólóanyag.
Először a felső rész készült el: fehér pólóanyagból kivágtam a hasi részt; a fürdőköpeny leszedett ujjaiból lettek - kicsit megvágva - a mellúszók; a két zseb egymáshoz varrásával pedig kialakult a hátúszó is. Annak érdekében, hogy ez utóbbinak azért némi tartása legyen, egy darab szivacsos bélést tettem bele (konkrétan egy régebbről megmentett gumicsizma bundabélést hasznosítottam újra hozzá).
Következett a fej: a filc anyagból kivágtam a rémisztő fogsort; a kapucni két oldalára pedig felvarrtam a hatalmas, éles szemeket. Végül néhány öltéssel rögzítettem a pólóhoz.
A legtöbb munka egyértelműen a hátsó uszonyokkal volt. Ezt a csodaköpenyem hátrészéből szabtam ki, de sajnos önmagában csak lógott össze-vissza így ide is kellett erősítés. Így szabtam még egy farkat és a bundabélés másik felével kitömve összevarrtam pelenkaöltéssel a két felet. (Amúgy ez egy pötty csalás, mert az úszónak nem vízszintesen, hanem merőlegesen kellene állnia, de ez spec meghaladta a képességeimet - hála az égnek ZZ elfogadta ezt a megoldást :-)
A kisebbik hátúszóhoz ugyanezt a technikát alkalmaztam. Annak érdekében, hogy hordható is legyen, egy övet rögzítettem a derekára és tadammm, elkészültünk:
És a végeredmény rémséges fényviszonyok között fényképezve:
A farsangi buli után az óvoda udvarán elégettük a kiszebábot, és elbúcsúztattuk a telet. Másnap reggelre 5 cm-es hó esett - azt hiszem valahol zavar támadt az erőben...
Következett a fej: a filc anyagból kivágtam a rémisztő fogsort; a kapucni két oldalára pedig felvarrtam a hatalmas, éles szemeket. Végül néhány öltéssel rögzítettem a pólóhoz.
A legtöbb munka egyértelműen a hátsó uszonyokkal volt. Ezt a csodaköpenyem hátrészéből szabtam ki, de sajnos önmagában csak lógott össze-vissza így ide is kellett erősítés. Így szabtam még egy farkat és a bundabélés másik felével kitömve összevarrtam pelenkaöltéssel a két felet. (Amúgy ez egy pötty csalás, mert az úszónak nem vízszintesen, hanem merőlegesen kellene állnia, de ez spec meghaladta a képességeimet - hála az égnek ZZ elfogadta ezt a megoldást :-)
A kisebbik hátúszóhoz ugyanezt a technikát alkalmaztam. Annak érdekében, hogy hordható is legyen, egy övet rögzítettem a derekára és tadammm, elkészültünk:
És a végeredmény rémséges fényviszonyok között fényképezve:
A farsangi buli után az óvoda udvarán elégettük a kiszebábot, és elbúcsúztattuk a telet. Másnap reggelre 5 cm-es hó esett - azt hiszem valahol zavar támadt az erőben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése