Galléros Fecó, Jumurdzsák és Helikáón

Hogy mi bennük a közös? Csak annyi, hogy ők a főszereplői a legutóbbi olvasmány élményeimnek :-) és egyben - sok más mellette - okozói annak, hogy a kreatív tevékenységem megcsappant némileg...

Berg Judit könyveiben az a jó, hogy az ember vállon veregetheti magát, hogy milyen jó könyvet is vett a gyerekének. Hogy az érintett momentán nincs egészen két és fél éves, nos az más lapra tartozik :-).

"Kedves Olvasó!

Galléros Fecó naplóját tartod a kezedben. Ez a napló szigorúan titkos. Nem is tudom, hogy került hozzád. Úgyhogy most szépen csukd be, és tedd vissza oda, ahonnét elvetted.
Köszi: Galléros Fecó"

Galléros Fecó titkos naplója (no és persze a Rumini sorozat tagjai) ugyanis természetesen nem a legfiatalabb korosztály számára íródtak és bár nem is felnőtteknek, de számukra is nagyon szórakoztató olvasmányok.

Vegyük például Galléros Fecót: egy csínytevésekre mindig kapható matróz, akit büntetésből hagy a Szélkirálynő kapitánya Datolyaparton. Fecó naplóírásba kezd - de csak mert Doppler Tóni ezt javasolta neki - és ezért mindenki hálás lehet, hiszen így hallhatunk olyan bámulatos helyekről, mint Apacuka; Muránia; Zúzmaragyarmat; Malátafalva; Szubterra; Sötétváralja és megismerkedhetünk érdekes népekkel, kedves vagy kevésbé szerethető szereplőkkel, mint a ripacsok; zúzmaratörpék; pityókosok és ércmanók. De ami a legjobb, hogy a történeteket olvasva biztosak lehetünk benne, hogy a szereplőkkel még találkozni fogunk, hiszen annyi bennük a lehetőség, amit egy írónő nem hagyhat kiaknázatlanul :-).

A Jumurdzsák gyűrűje nálam igen erős hátrányból indult, beharangozója szerint ugyanis ez a "magyar Da Vinci kód". Félreértés ne essék, nekem bejött Dan Brown műve, ugyanakkor az "olyan mintha" kategóriájú könyveket ki nem állhatom. Viszont, ha már egyszer megkaptam ajándékba, csak nem hagyhattam ott olvasatlanul...

"Az a gyűrű az életemnél is fontosabb, anélkül elvesztem... A vitézek azonban már nem figyeltek rá, megfordították lovaikat, oldalukba vágták csizmájuk sarkát, és elindultak visszafelé a várba."

És milyen jól tettem! A Jumurdzsák gyűrűje ugyanis hála az égnek nem a magyar Da Vinci kód, hanem egy hihetetlenül jó alapötleten nyugvó, élvezetes, izgalmas történet amiben van krimi, rejtély, nyomozás, Gárdonyi, Egri csillagok, némi sci-fi és romatika egyaránt, méghozzá három idősíkon. Nagyon élveztem az olvasását, nem tudom, mikor és hogyan juthatott pattant ki Pierrot fejéből a történet, de sok hasonlót kívánok még neki :-).

Helikáón történetét nem én kaptam, hanem én adtam ajándékba. Z nagy David Gemmell rajongó, de mivel történelmi alapú regények mindig közel álltak a szívemhez, így utána én is elolvastam a Tróját. Aminek csak egy hibája van: az, hogy egyelőre csak az első két kötete jelent meg a hatból...

"Az az ember, aki félelem nélkül rohan a csatába nem hős, csupán egy erős ember, nagy karddal a kezében. A bátor tettekhez felül kell emelkedni a félelmen."

Eszméletlen jó korrajz, jól kialakított szereplőkkel (nem a "jófiú-rosszfiú" kategóriából, hanem több dimenzióval), több szálon futó történetekkel. Egyébként is úgy olvasok, hogy "látom" magam előtt ami történik, de ez most fokozottan így volt. (Hasonlóan "látványos" Egyíptomban játszódó korrajzos regényei vannak még Paul Dohertynek.) Ennek persze van egy hátulütője: a véresebb jelenetek - és a kor jellegéből fakadóan azért előfordulnak ilyenek is a könyvben - meglehetősen erős hatást tettek rám...
És persze ne feledjük a bónuszt: mindenki tesztelheti, hogy gimnáziumi irodalmi/történelmi tanulmányaiból mennyire is emlékszik :-) Merthogy Helikáón - számunkra - ismertebb neve: Aineiász.
A képek lelőhelye: Alexandra.hu és Bookline.hu