Be kell vallanom, a zenei ízlésem finoman szólva is eklektikus. Hangulattól függően szívesen hallgatok bármit, ami megtetszik. Z-nek már mondtam is, hogy nekem az kellene, hogy saját CD-t állíthassak össze egyes dalokból :-). Ezen aztán békésen megférne a "Does your mother know" és a "Csirip"; a "Te majd kézenfogsz és hazavezetsz" és a "Susanna"; a "16 tonna fekete szén" és az "Our solemn hour"; a "Ma nagyot nőtt az árnyék" és a "Sehol se talállak", a "Lacrimosa" és a "Night like this" és még sok minden más.
Hogy jön ide a sertanejo? Kb. fél éve egy nap munka közben figyeltem fel a nálunk alapzajt szolgáltató rádióban egy dalra. Valahogy megfogott, méghozzá annyira, hogy elkezdtem kinyomozni mit is hallottam. Hála az égnek, nem volt túl nehéz dolgom, mert a játszási listákon csak három nem angol nyelvű szám szerepelt. A második volt az "Ai se te pego". Így ismerkedtem meg Michel Telóval (illetve csak a munkásságával) és rajta keresztül a sertanejo universitarioval :-). Az én drága férjem mindenféle beszerzési nehézségeket hősiesen leküzdve még születésnapomra meglepett az egyik dvd-jével, ami csak azért nem kopott el, mert roppant strapabíró az anyaga :-P.
Őszi/téli szürkeség vagy rosszkedv ellen receptre írnám fel Michel Teló, Gusttavo Lima, Joao Lucas e Marcelo és a többiek dalait. Nekem legalábbis nagyon bejöttek :-). Nem tartalmaznak mélyen szántó bölcsességeket (legalábbis az a néhány, amit lefordítottam biztosan nem :-P), viszont egyszerűen tök jó hallgatni őket :-). Valamit nagyon tudnak. Ahogy nézem a koncertfelvételeket - amikkel a youtube amúgy tele van - hatalmas tömegek énekelnek, táncolnak, jól érzik magukat olyannyira, hogy az ember lányának (sőt fiának is) mozdul a lába a képernyőt nézve. Élmény!
Ráadásul még egy olyan dolgot is megtanultam - mert enélkül nincs sertanejo koncert - ami teljesebbé tette az életem: tökéletesre fejlesztettem, hogyan kell két kézzel szívet formálni :-D!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése