Őszi ajtókoszorú

Hétvégén amikor reggel leszedtem a száradó ruhákat, igencsak sietnem kellett, mert nagyon fáztam... Ebből rájöttem, hogy lassan _tényleg_ ideér az ősz. És ha már itt kopogtat, az mégsem járja, hogy egy nyári ajtódísszel találja szembe magát :-).

Elővettem egy hungarocell koszorú alapot és egy tekercs narancssárga szalagot (még a Plus kivonulása előtti végső kiárusításon szereztem be, "egyszer biztos jó lesz" alapon) és nekiálltam tekergetni. Közben pedig gondolkodtam, hogy mi is kerüljön rá.

ZZ-vel délelőtt gyűjtögettünk egy kicsit, de meg kellett állapítanom, hogy erősen idő előttiek vagyunk, mert még csak zölden lepotyogott makkot és fehér gesztenyét találtunk. Egyedül a mogyoró hozta a szép őszi formáját, és volt még egy köteg törött faágam, lehullott fakérgem is (már mondtam Z-nek, hogy be kéne állítanunk egy cserépkályhát, mert gyermekünk simán hazahord egy télre való tüzelőanyagot...).

Szóval megállapítottam, hogy ezzel túl sokra nem megyek. Ugye, milyen szerencse, hogy tavalyról még maradt egy mini vödörnyi mindenféle, amit nem volt szívem kidobni? :-) Bedugtam a ragasztópisztolyt és elkezdtem pakolgatni, ami a kezem ügyébe került. Ez lett belőle:

Miközben rakosgattam, eszembe jutott egy film ("Ki az úr a házban?" Chevy Chase és Jonathan Taylor Thomas főszereplésével), amit valamikor ősrégen láttam. A főszereplő család lakásában volt egy fal, ahova mindenféle érdekes dolgok voltak felrögzítve, amiket innen-onnan vittek haza, a film végén felkerülő darabbal pedig teljes lett a kép és kiadott egy kerek egész kört. Így ni:

Hogy évek múltán miért pont ez a kép maradt meg a fejemben?! Mindegy is, a lényeg, hogy gyűjtögetni és alkotni jó :-). Ha esetleg megnéznétek a filmet is, az esőtáncos részt ki ne hagyjátok!