Lego. Torta. Születésnap.

Újabban érdekes dolgok történnek mifelénk. Épületek nőnek a padlón, állatkert, körhinta, piac tarkítja a képet. Állatok és mindenféle figurák közlekednek meglehetősen egyedi járműveiken. Új hobby. Vagy inkább mánia? Mindenesetre az életünk része egyre jobban: a Lego :-).

És ha már egyszer így esett, akkor teljesen természetes volt, hogy Z születésnapjára is Lego torta készül. Maga a torta tulajdonképpen bármilyen lehet, a lényeg úgyis a forma :-). Nálunk a csoki a nyerő, így sütöttem egy Sacher tortát. Majdnem. Darált dió helyett darált mandulát használtam, mert Z azt szereti. Sima liszt helyett teljes kiőrlésű és durum fele- fele arányú keverékét (mert csak ezek voltak itthon...); a cukor előírt mennyiségét kissé lecsökkentettem (így is édes lett); tortaforma helyett nagy tepsiben sütöttem (a későbbi formázás miatt); végül barack helyett ribizlilekvárral kentem meg a félbe vágott tésztát. Ja, és nem csokimázat, hanem marcipán bevonatot kapott. Mondom, majdnem Sacher :-).

A torta ötlete Sweetsugarbelle Lego man kekszéből származik. Gondoltam, ha keksznek jó, miért is ne lehetne akár torta is belőle?! A mintát felnagyítottam a tepsi méretéig, hogy minél kevesebb legyen a leeső darab. Egy éles késsel kivágtam a figurát, a maradékokból pedig formáztam pár kockát. Tanulva a tavalyi tortabevonós tapasztalataimból, most inkább biztosra mentem és a Szamos marcipánját használtam. Kinyújtottam jó vékonyra (ez volt a legküzdelmesebb rész, de ahogy kicsit felmelegedett a massza, simán lehetett vele dolgozni), majd ráigazgattam a tésztára. Ment pihenni a hűtőbe, amíg kitaláltam, hogy hogyan is lesz szeme, meg szája a figurának. Nem mertem kipróbálni, milyen az ha direktben a tortán dekorálok, így maradt a két lépcsős megoldás: olvasztott csokival sütőpapírra rajzolgattam szemeket meg szájakat mindenféle méretben és formában, mondván valamelyik csak jó lesz. Hűtőben megdermesztettem, majd kiválasztottam a legjobban sikerültet és kevés olvasztott csokival felragasztottam a marcipánra. És kész :-).

Egy napig rejtegettem, aztán volt gyertyafújás, kóstolás: finom lett :-).