Egy nehéz nap pingvinjei

Az egész Levendulalány pingvincsaládjával kezdődött. Már amikor nála láttam, tudtam, hogy a tökfejek helyét pingvinek fogják elfoglalni az ablakpárkányon. A prototípus szépen el is készült a hétvégén, aztán csak várakozott a társaságra türelmesen. Tegnap viszont - egy meglehetősen nehézre sikerült nap után, mintegy terápiás célzattal - nekiláttam a többi jószágnak.

Előszedtem egy adag WC papír gurigát és lefestettem őket fekete akrillal. Amíg száradtak, fehér papírból kivágtam a fejeket-mellényeket, felragasztottam. Jöhettek a szemek. Ez volt az a pont, amikor elkezdtem elgondolkodni, hogy miért is kellene, hogy minden pingvinnek sima gomb szeme legyen. Először csak szemöldököket rajzoltam, aztán alvós szemet, aztán szempillásat, szemüvegeset, mandula vágásút és szemkötőset. Mondom, nehéz napom volt :-). Az eredeti tervem az volt, hogy páratlan zokniból kapnak fejfedőt, de bármilyen meglepő is volt számomra, nem volt erre a célra alkalmas zokni sehol, csak egy, aminek a fele már a prototípushoz elfogyott... Sebaj, ezekhez a szemekhez már nem is nagyon illett volna :-). Viszont előkerült a fiókomból egy doboztető, zseníliadrót, pompom, egy gombóc mosógépben nemezelt gyapjúfonal, fonaldarabok, a szelektív szemétből pedig visszamentettem egy papírzacskót (illetve az egyik sarkát).

Először a csajok készültek el, a fülvédős lányka és a díva:

 Aztán a vastag sapkás, duci zord néni:

A gördeszkás és a raszta srác:

A napfényről álmodozó és a tüsihajú kocka:

Végül a kalóz:

Csoportkép:

ZZ még leadta a rendelését két hóemberre is. Ők ilyenek lettek:

Most ott tartunk, hogy kaptam igénybejelentést Télapóra (egyből kettőre), rénszarvasra és citromsárga duci rénszarvas nénire; a testeket ZZ már megfestegette hozzájuk :-).