Amióta elkészült az első házilag dekorált póló, folyamatosan érkeztek ZZ részéről igények a folytatásra (csak a mintaváltoztatási sebességet, csak azt tudnám feledni :-). Mindenesetre, amikor sikerült szert tennem egy újabb adag sima gyerekpólóra, egyértelmű volt, hogy ismét dekorálunk. De hogyan?
A dekorgumi-nyomda ötlete amióta láttam, nagyon tetszik, ezért a terv az volt, hogy ezúttal - egy újabb pointillista alkotás helyett :-) - a gumi lapokból vágom ki a mintát. Minden készen állt a nagy alkotáshoz, amikor eszembe jutott valami. A "habtapi". (Igen. Tök komoly. Nem én találtam ki. Amikor először hallottam ezt a megnevezést, én sem nagyon akartam hinni a fülemnek...) ZZ-nek két méretben is van ilyen habszivacs kirakója, az egyiket még a mászó korszak kezdetén szereztük be; a második - kisebb méretűvel - barátaink lepték meg. Nekem most - mérete folytán - ez utóbbi mozgatta meg a fantáziámat. Kölcsönkértem négy jószágot ZZ-től, elővettem a ruhafestéket és kezdődhetett a nyomdázás!
A dekorgumi-nyomda ötlete amióta láttam, nagyon tetszik, ezért a terv az volt, hogy ezúttal - egy újabb pointillista alkotás helyett :-) - a gumi lapokból vágom ki a mintát. Minden készen állt a nagy alkotáshoz, amikor eszembe jutott valami. A "habtapi". (Igen. Tök komoly. Nem én találtam ki. Amikor először hallottam ezt a megnevezést, én sem nagyon akartam hinni a fülemnek...) ZZ-nek két méretben is van ilyen habszivacs kirakója, az egyiket még a mászó korszak kezdetén szereztük be; a második - kisebb méretűvel - barátaink lepték meg. Nekem most - mérete folytán - ez utóbbi mozgatta meg a fantáziámat. Kölcsönkértem négy jószágot ZZ-től, elővettem a ruhafestéket és kezdődhetett a nyomdázás!
Az állatok felületét lekentem a festékkel. Egy mini festőhengert szereztem be erre a célra, ami szuper (ZZ kifejezetten imádja :-), csak éppen a nyomdázáshoz bizonyult tökéletesen alkalmatlannak. Nem került róla elég festék a habszivacsra (és naná, hogy ezt csak a pólón vettem észre, amikor túl halvány lett a dekor), ezért kénytelen voltam később felülnyomdázni, hogy jól látható legyen a minta. Maradt az ecset. Felvittem a festéket, megpróbáltam egy jó helyet belőni a pólón és jó alaposan rányomkodtam a mintát. Óvatosan leemeltem és kész.
Kipróbáltam: a formák mindkét oldala festékezhető és használat után egy jó alapos mosással takaríthatóak. Kivéve a rák. Ezt mondjuk nem értem teljesen, de betudtam annak, hogy ez volt az a minta amit a legtöbbször használtam; illetve itt volt a legnagyobb eltérés a jószág színe és a használt festék között; és persze ez volt a legrücskösebb felületű. Murphy.
A pólók a célszemély tetszését teljesen elnyerték. Na jó, hogy őszinte legyek nem teljesen, az első reakció ez volt: "Anya, a halason és a rákoson miért csak kettő van? Szerintem tegyünk még rá!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése