2011. február 20., vasárnap

A csészealj, ami majdnem UFO lett

Amikor tavaly ősszel ismét dolgozni kezdtem, előkerült a nagy munkahelyi teásbögrém is. És milyen már egy bögre valamirevaló alátét nélkül, nem igaz?!
Tehát nekiláttam. Még Jucussal bizniszeltünk régebben néhány poháralátétet, ennek a méretéhez próbáltam mintát keresni. Manka csészéje pedig annyira adta magát, hogy úgy döntöttem simán bevállalom, hogy 21 ct-s Zweigart vászonra kihímzem. Mármint egy szálon egy szállal, hogy rá is férjen.

Nagy lendülettel bele is vágtam, aztán mégiscsak kb. a negyedéig jutottam. Eszméletlen szaporátlan volt (naná, milyen is lett volna), úgyhogy ahogy jött a tél, közeledett a karácsony szépen félretettem és valahogy úgy maradt. Január vége felé akadt ismét a kezembe, de nagyon nehezen vettem rá magam a folytatásra (nem sok hiányzott, hogy végleg UFO-vá váljon). Konkrétan majd egy hónapig tartott :-). De a lényeg, hogy végre elkészült:


Manka mintáján egy kicsit változtattam: mivel mindenképpen Lilang egyik színátmenetes fonalát szerettem volna használni, a csésze mintája nálam Assisi jellegű lett, ráadásnak pedig egy kis gőzt kanyarítottam fölé.


Természetesen fényképezni már csak akkor jutott eszembe, amikor betettem a műanyag keretbe. Így azért eljátszottam vele egy darabig :-)

Manka: nagyon köszönöm a mintát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 
Creative Commons License
This Mű by http://gatokgetek.blogspot.com/ is licensed under a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License.