2010. április 11., vasárnap

Gabona így is, úgy is - VKFXXXIII.

- Figyelj, az az izé micsoda ott benne?
- Melyik, a fekete?

- Igen, ami olyan mint valami bogár.
- Nem, nem olyan. És vadrizsnek hívják.


Hogy mi vitt rá arra, hogy először vadrizst vegyek, elképzelni nem tudom (legalább olyan érthetetlen, mint a padlizsán megjelenése előbb a konyhánkban, aztán a kertben is - de ez egy másik történet). Mindenesetre pár éve beköltözött, kibérelt egy dobozt a polcon és azt hiszem marad is még egy ideig: rizshez keverve egyszerű köretként; rántottához vagy omletthez adva; illetve a család kedvenceként: a vadrizses zsemlében.

Bár a neve csak a vadrizst emeli ki, de ez a zsemle tobzódik a gabonafélékben: a kétfajta liszten kívül még három különböző magféle kerül bele, így azt hiszem nem csoda, hogy Limara kiírását olvasva ez a recept ugrott be először és rávett arra, hogy beugró vendégszereplőként résztvevője legyek a VKF XXXIII. fordulójának.

Hozzávalók:
1 maréknyi vadrizs
1/2 marék kukoricadara
1/2 marék zabpehely
30 dkg búzaliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
kb. 3 dl tej
2 ek olívaolaj
1,5 ek méz
2 tk só
1 cs szárított élesztő

A vadrizst sós vízben főzzük puhára (kb. 30 percet vesz igénybe, amíg a szemek megpuhulnak és kinyílnak), majd szűrjük le.
A dagasztóedényben keverjük össze a száraz hozzávalókat, csorgassuk rá az olajat és a mézet, majd adagoljuk hozzá a langyos tejet. Egyenletesen kézzel, vagy alacsony fokozaton géppel dagasszuk amíg elválik az edény falától, majd konyharuhával letakarva kelesszük duplájára.
A megkelt tésztát lisztezett deszkán gyúrjuk át, majd attól függően, hogy mekkora zsemléket szeretnénk, vágjuk és igazítsuk formára. Nálunk ebből a mennyiségből 8 zsemle készül.
Formázás után tepsin kelesszük még 20 percig, kenjük le tejjel vagy vízzel, majd előmelegített 170 fokos sütőben 35-40 percig süssük a bucikat.

A végeredmény egy nagyon laktató és izgalmas ízű péksütemény, nálunk leginkább vajjal vagy jóféle házi kenőkékkel és salátával fogy.



A buci másik két "magját" is érdemes egyéb formákban kipróbálni: a kukoricadara például zöldséges vagy édes puliszkaként, joghurtos prószaként, polentafasírt képében; a zabpehely tejben főzve fahéjjal vagy gyümölcsökkel, esetleg ropogós keksz formájában új ízeket hozhat az asztalra. És miközben ezeket a gabonás finomságokat fogyasztjuk, a lelkünk egészséges életmódért felelős része is nyugodtan hátradőlhet :-) !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 
Creative Commons License
This Mű by http://gatokgetek.blogspot.com/ is licensed under a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License.