De a lényeg, hogy végre-végre valahára végére jutottam Manka SAL mintájának - természetesen a végső formába öntés még várat magára, de már annak is nagyon örülök, hogy maga a hímzés is elkészült.
Őszintén meg kell mondanom, hogy megszenvedtem vele rendesen. Nem a minta miatt, hanem az fonalválasztásom sikerült elég gyatrán. Kézzel festett multicolorral dolgoztam, ami elméletileg narancs-kék színekben pompázik, a gyakorlatban viszont ez csak az első pár méterre volt igaz. A többi részen volt piszkosszürke, zöld és fehér is, amiket csak úgy tudtam elkerülni, hogy össze-vissza aprítottam a fonalat, hogy ne kerüljön bele olyan aminek aztán semmi keresnivalója a mintában. Ennek egyenes következménye, hogy egyrészt nagyon pipa voltam, másrészt erre a mintára ráment a teljes! bobinányi fonalam (na, nem mintha még lett volna kedvem valaha is a kezembe venni újra). Életemben nem jártam még így fonallal és őszintén remélem nem is fogok, mert ez a mostani eset gyakorlatilag a teljes hímzőkedvemet gallyra vágta.
Sajnálom a fonal miatti bosszúságot ... viszont nagyon szép lett a végeredmény :))
VálaszTörlésA sok bosszúság ellenére nagyon szép lett a végeredmény!
VálaszTörlésJaj de jó, hogy nem az én fonalam:))).
Köszönöm (őszintén szólva nekem is nagyon tetszik) :-)
VálaszTörlésBarbaral, igazából azért nem írtam le, hogy kinek a fonala volt, mert mint írtam is, ez volt az első eset, hogy komolyabb problémám volt; másrészt a kézzel festés olyan műfaj, amiben vastagon benne van a hibázás lehetősége (anyagot már én is festettem ugye :-); harmadrészt meg van az a mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik :-P.
Hát a hibázásról én is tudnék mesélni és teljesen igazad van:))).
TörlésA hímzés gyönyörű, remélem hamar visszajön a hímzős kedved!