Mostanra teljesen egyértelmű, amit eddig is sejtettem azért: egy szuper mozgékony, szabadlevegő rajongó 2,5 évessel a tavasz-nyár tuti nem lesz a nagy alkotások ideje, de azért néha jövök életjelet adni :-)
Megmutatom hova került a virágaim egyike:
Megmutatom hova került a virágaim egyike:
Nagyon sokáig gondolkodtam, hogy kedves barátaink esküvői ajándékát hogyan is csomagoljam be - a végső forma egészen pontosan az esküvő napján hajnali fél kettőkor dőlt el, amikor nem tudtam elaludni... Nem szoktam magamat különösebben dícsérgetni, de az a helyzet, hogy ez a csomagolás annyira jól sikerült, hogy percekig csak nézegettem még én is :-D. Kinyitva sajnos elfelejtettem fényképezni - sőt Z még azt is reklamálta, hogy tulajdonképpen ő sem látta rendesen belülről - de az sem sikerült rosszul :-).
Szürke lemezből vágtam ki két A/4-es lapot, a hátsót bordó, az elsőt a látható szivecskés majdnemkartonnal (hagyományos kartonnál vékonyabb, de a szimpla lapnál jobb tartású valami) vontam be. Belülre halványabb bordó papír került kétszer A/4 méretben, de egyben, hogy a beragasztás után egy kinyitható "dossziét" kapjak. A két belső oldalra erősítettem fel az ajándékokat kétoldalú ragasztópöttyökkel a sarkuknál fogva, hogy út közben ki ne potyogjanak, viszont könnyen kiszedhetők legyenek.
Kívülre széles bordó selyemszalag került, a szalag két végét pedig a szivecskés füles gombbal készült bordó virágom takarja.
Az ifjú férj egyébként már edzett a kreatívkodási mániámmal kapcsolatban, amikor átadtuk az ajándékot, csak ránézett és egyből kérdezte: "Te csináltad?" :-D
A bejegyzés címét egyébként annak a CD-nek egyik dala adta, amit az esküvőre és onnan hazafelé utazva hallgattunk és amit csak ajánlani tudok minden Monty Python és musical rajongó számára: a Spamalot. Egy kis ízelítő :-) :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése