Tűtartó

Na, de nem ám akármilyen: egy kis csalással igazi, olasz bőr tűtartót szerkesztettem magamnak :-). Emlékeztek még, hogy anno emlegettem a szüleimtől kapott, ámde erősen megkopott csodatáskámat? Amikor szétszedtem, hogy megmentsem, ami még menthető, sikerült egy nagyobb darabot egyben is lefejtenem az alapról. Sokat gondolkodtam rajta, mire is használhatnám fel, amikor - miután egyik este szó szerint majd egy órán át köröztem a "biztos" helyre tett hímzőtűmet - rájöttem, hogy nekem még nincs is tűkönyvem. Úgyhogy nekiláttam.

Szürke lemezből kivágtam két téglalapot, ráigazgattam a bőrre (sikerült úgy, hogy a "Made in Italy" felirat is a lehető legjobb helyre kerüljön :-) és nekiálltam ragasztani. Először a lapokat, aztán a széleket és ragasztásonként igyekeztem minél jobban lepréselni. (Bőrnél az egyébként nagy kedvenc Binder csipeszeket nem használhattam, mert igencsak erős nyomokat hagyott volna, így "A világ legszebb nemzeti parkjai" és az "Időtlen csodák" volt a segítségemre a maga jó pár kilójával.)
Megkötőnek egy vékony bőr szíjat rögzítettem a belső filc bélés alá. Végül, hogy ne legyen túl komoly, kívülre a Lekitől kapott színátmenetes szalag került két kis virág társaságában.

A másik kis virág pedig a képeken egy barátoktól érkezett, és már csak ezért is szívem csücske mini orchidea, ami hat virágot bontott nálunk :-). Jelenleg ő képviseli a tavaszt (én pedig igyekszem nem tudomást venni arról, hogy odakinn megint süvít a szél és egyre hidegebb van).