Színek, formák, ősz

Kevés szóval, sok-sok képpel :-). Két hete volt szerencsénk élőben látni a bécsi pálmaház őszi időszakos kiállítását, főszerepben a dísztökökkel és krizantémokkal:

Akadtak különleges paprikák is:

És az ősz csodás színeket és fényeket produkál itthon is, amik mindent megszépítenek. Még a temetőket is... Az időjárás idén a kegyeibe fogadott minket emlékezős, beszélgetős, mesélős hosszú utunk során és ezért nem tudunk eléggé hálásak lenni!

Öröm :-)

Van nekem egy játékom. Egy nagyon furcsa játékom, amire eddig "hivatalosan" senki nem jelentkezett. Hogy miért nem vagyok szomorú? Mert ennek ellenére a csomagok mégiscsak érkeznek az Igazgyöngy Alapítványhoz :-) Nagyon köszönöm az eddigieket!

Nóri volt olyan kedves, és küldött néhány képet az első elkészült darabokról. Annyira jó volt látni őket! Remélem, nektek is tetszeni fognak:

Továbbra is kérem, hogy aki teheti segítse Nóriék munkáját - akár a játékon belül, akár azon kívül - alapanyaggal, fonallal (és ha hímzős éppen nem akad otthon, szerintem szívesen fogadnának olyan anyagokat is, amikből a párnák, táskák készülhetnek)! És ha tehetitek, hirdessétek máshol is, hogy a minél több alapanyag minél több embernek biztosítson lehetőséget a hímzésre!

Kendőtartó

Emlékeztek még a "lépegetőre"? Általános iskolás koromban volt nagy sláger a szivárvány színeiben pompázó nagy spirál, amivel komoly versenyek folytak, hogy kié tud az iskola lépcsőin minél tovább lépegetni.

Azóta már sok év eltelt, de a játék továbbra is létezik olyannyira, hogy ZZ is kapott belőle egyet. A maga nem egészen három évével viszont jobbnak látta, ha sálként használja, össze-vissza gubancolva ezzel a spirált. Egyszer még sikerült kibogoznom, de másodszorra már teljesen reménytelen volt a helyzet. Már majdnem kidobtam, amikor eszembe jutott, az a kendőtartó, amit az IKEA-ban láttam. Úgyhogy kidobás helyett aprítottam, daraboltam és kiválogattam a még használható részeket. Aztán fogtam egy régi fa vállfát és natúr kötöző, na meg némi ragasztó segítségével rögzítettem hozzá a gyűrűket. És tadamm :-)

Már használatba is vettem, jelentem teljesen jól funkcionál! (Erősen gondolkodom, hogy milyen, hasonló megoldást lehetne alkalmazni a vastagabb, téli sálaknál.)

És még egy...

... kulcstartó :-). Ezúttal is ajándékba, annak a kedves volt osztálytársamnak, barátnőmnek, aki vette a fáradtságot és 18 év után megszervezte az első! osztálytalálkozónkat. Anno ének-zene tagozatra jártunk és belőle ugyancsak ének-zenetanár lett felnőtt korára :-). Így adta magát a pici violinkulcs és mellé a szolmizációs hangok. A "szokásos" Zweigart antik vászonra készült egy szálon egy szállal, az egyik kedvenc státuszba előléptetett Lilang-féle színátmenetes fonallal.

A hátoldalra ismét egy kis patchwork vászon került: pici virágos, csipkés, csajos :-).

Bár kevesen voltunk, de a találkozó nagyon jól sikerült. Így talán a következővel nem várunk újabb 18 évet :-).